Nagyon súlyos betegséget diagnosztizáltak Orbán Viktornál

Nagyon súlyos betegséget diagnosztizáltak Orbán Viktornál

A mai nap nem túl vidám a miniszterelnöknek, mivel olyan hírt kapott, amit nagyon nehéz lesz megemésztenie. Székely Szabolcsot idézzük most, aki...

A mai nap nem túl vidám a miniszterelnöknek, mivel olyan hírt kapott, amit nagyon nehéz lesz megemésztenie. Székely Szabolcsot idézzük most, aki felállította a miniszterelnök diagnózisát. A teljes tanulmányt itt tudod megszerezni.

“A cezaromániát mint összetett, bonyolult személyiség-struktúrát, mint pszichológiai képződményt fogjuk vizsgálni Orbán Viktor esetében:

A cezaromániás személyiségre vonatkozóan az alábbi különös ismertetőjegyeket jelölhetjük meg:

1, gátlástalan hatalomvágy. Általában véve a hatalom megszerzése két okból történhet. Az egyik ok az, amikor a politikusok a politikai programjukat kívánják megvalósítani, amihez maga a hatalom csupán eszközként szolgál. Ilyen esetekben azonban a hatalomtól való megválás minden zökkenő nélkül megtörténhet, tehát nincs személyiségzavar akkor, amikor a hatalomtól, vagy a vágyott hatalomtól el kell búcsúzni.

Orbán esetében azonban az elvesztett hatalom súlyos személyiségzavarhoz vezetett 2002-ben. Ebben az időben néhány hétig semmit sem lehetett róla hallani, és a pesti pletyka arról szólt, hogy a sógorokhoz kellett mennie némi idegrendszeri karbantartásra. Ez joggal feltételezhető, hiszen a vereségük idején láthatóan összetört volt, de a jelzett időszak után lelkileg megújulva láthattuk viszont. Mindez azért fontos momentum számunkra, mert ez is alátámasztja azt, hogy a hatalom számára különleges jelentőséggel bír. Ugyanis, ha nem lenne az, akkor súlyos pszichés zavarokat sem okozott volna számára.

2, fejlett küldetéstudat. Ez az ismertetőjegy az előző ismertetőjegyből következik, hiszen valamivel meg kell majd magyarázni azt, hogy miért van szükség a hatalom megszerzésére. Azért, mert nekik olyan történelmi küldetésük van, hogy kivívjanak többlet szabadságjogokat, és Magyarországon egy demokratikusabb rendszert hozzanak létre.

Orbán esetében elég későn derülhetett ki az, hogy miről is van szó. Tudjuk, hogy 8 éven keresztül ellenzékben volt a rendszerváltozás után, és csak 1998-ban jutott olyan helyzetbe, hogy a „megnövekedett szabadságjogaival” éljen. Ez akkor történhetett meg, amikor a székházukat eladták, és az így szerzett pénzt a fantasztikus agyú Simicska megfialtatta a saját zsebükre. De ehhez hasonlókra még tömegével lehetne példákat hozni, ami bizonyítja azt, hogy a hatalom Orbán számára valóban cél volt, és a fejlett küldetéstudat pedig ezt támasztotta alá, magyarázta meg.

3, féktelen agresszivitás, ami az előző kettőből egyenesen következik. Hiszen a hatalomvágy kielégítése érdekében, illetve a küldetéstudatuknak megfelelően nagyon akarni kell magát a hatalmat annak érdekében, hogy kellő súlyt adjanak a követelésüknek. A hatalom korábbi birtokosainak nyilvánvalóan az a céljuk, hogy megtartsák a hatalmukat, ezért minden lehetséges eszközzel fellépnek az új trónkövetelőkkel szemben. Ez a két ellentétes cél aztán nyílt konfliktushoz szokott vezetni, amelyeknek azonban a történelem során rendkívül sok változata alakult ki.

 

Orbánék színre lépésekor már nem volt jellemző a véres leszámolás, ezért a békés átmenet útját lehetett választani. De az agresszivitás abban azért megmutatkozott, hogy a tüntetések, a nagygyűlések során legalábbis virtuálisan a korábbi rendszer híveinek a likvidálását helyezték kilátásba. Erre bizonyíték Németh Zsoltnak az a kijelentése, hogy a földbe kell döngölni a korábbi hatalom képviselőit. Ez az agresszív jelleg azonban mind a mai napig megtalálható némelyik Fideszes képviselő retorikájában. Közülük első helyen említendő Kövér László, aki az akasztós kijelentéseivel szerzett „elévülhetetlen érdemeket”.

A Fidesz agresszivitása mind a mai napig kimutatható a retorikájukban, ami nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy megkülönböztessék magukat az MSZP-től, mint a korábbi hatalom utódpártjától. Ez a módszer azonban az elmúlt 20 év alatt oda vezetett, hogy az ország úgymond kettészakadt. Vagyis a cezarománia káros hatása nyilvánvalóan jelentkezett.

4, A hatalom expanziója. Ez a sajátosság is levezethető az előző három sajátosságból. Ugyanis akiben a hatalomvágy különösen erősen jelentkezik, annak nincs olyan nagy hatalom, amit ne szeretne birtokolni. A minél nagyobb hatalom megszerzésének vágya már-már olyan lelki kényszerré válhat, hogy az már a személyiség nyilvánvaló torzulásához vezethet. Ez többek között abban is megnyilvánulhat, hogy céltudatosan rombol. Orbán esetében ilyenre már a gyermekkorban is láttunk példát a mákos bejgli ügy kapcsán. De később is volt sok ilyen eset, amikor a hatalom iránti vágy miatt inkább rombolt.

A Fidesz történetéből ismerjük, hogy elnököt csak viszonylag későn választottak a párt élére. Ekkor két személy jöhetett számításba: Fodor és Orbán. Az előbbi a gentelemen’s agreement nevében lemondott az elnöki posztról Orbán javára. Ez volt Fodor második nagyon súlyos hibája! Orbán ugyanis később nem támogatta Fodort abban, hogy a „szőke herceg” legyen a választmány elnöke. Tudjuk, hogy ezt követően sok régi Fideszes hagyta el a pártot, ami nyilván veszteséget jelentett számukra. Itt azonban az a lényeges, hogy Orbán vállalta azt a kockázatot, hogy a párton belül szakadás lesz, csakhogy a párt vezérévé válhasson. Tehát a hatalomvágy fölébe kerekedett a józan észnek, a rombolás nyilvánvaló.”


Oszd meg ezt a cikket, hogy minél többen megismerjék Orbán valódi arcát!

A másik eset az, ha a hatalmat annak velejárói miatt kívánják megszerezni, és a politikai program megvalósítása csak másodlagos szerepet játszik. Ebben az esetben a hatalom megszerzésében a fő motívum a hatalom, mint cél elérése. Hiszen ebben a helyzetben lehetséges azokat a járulékos előnyöket bezsebelni, amivel maga a hatalom birtoklása jár. Ilyen járulékos előny lehet a megfelelő informáltság, vagy bizonyos pénzügyi források elérése. De ide sorolhatók például a szabadságjogok is, amiért tudjuk nagyon jól, sok forradalmi megmozdulás történt nemzetünk történetében. Orbán esetében egyértelműen kimutatható az, hogy a hatalom, mint cél jelentkezett.

► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK! HOZZÁSZÓLNI LENTEBB TUDSZ!

SZÓLJ HOZZÁ


Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Ne felejts el Kedvelni minket!